8 kérdés a nagyböjtről

A nagyböjt hamvazószerdától húsvétig tartó időszak, hagyományosan negyven böjti napig tart. A vasárnapok tehát nem tartoznak bele a böjtbe – így lesz húsvét vasárnapig pont negyven a böjti napok száma.

Az, hogy ki tart böjtöt és mit ért alatta – korunk ebben is sokszínűvé vált. Van azonban néhány kérdés, amit jó, ha tisztázunk a nagyböjttel kapcsolatban. Összegyűjtöttük a legérdekesebbeket.

1. Miért hamvazószerda?

A hamu (hamv) a kereszténységben a bűnbánat jele – ezért használjuk a “hamut szórunk a fejünkre” kifejezést is, ha beismerünk egy hibát vagy tévedést. A hagyomány szerint a virágvasárnap elégetett barkák hamujáról van szó, melyet a bűnbocsánatot kérőkre szórnak nagyböjt elején. Így a hívők magukra vették a hamut, mint a bűnbocsánat jelét – már a tizenegyedik századtól.

2. Miért tart negyven napig a nagyböjt?

A keresztény kultúrkörben Jézus negyven napos böjtje miatt lett ez a böjti időszak is negyven napos. A negyven, mint szám, azonban nemcsak ebben a kontextusban jelenik meg – az Ószövetségben Mózes negyven napig böjtöl a törvények kihirdetése előtt, Jónás negyvennapos bűnbánatra hívja Ninivét. A negyven, mint szám egyúttal az élet közepét is jelképezi, egyfajta számadást sugall. A negyven napba nem tartoznak bele a vasárnapok, amelyeket az egyház nem tekint böjti napnak.

3. Mit nem lehet, és mit nem lehet enni?

A böjti időszak hagyományosan húsmentes. A többség ilyenkor nem fogyaszt tojást és tejterméket sem. A magyar kereszténység első századaiban nagyon kemény szabályok voltak erre az időszakra: a húsmentesség mellett napi egyszer lehetett étkezni, kenyeret, halat, t és száraz növényi eledeleket valamint vizet lehetett fogyasztani. Ezek a szokások aztán enyhültek a századok alatt: ma már a szigorú böjt – étkezési szempontból – hamvazószerda, a nagyböjti péntekek valamint a nagyszombat délig tartó időszaka.

4. Miért lehet halat enni?

A hal fogyasztása nem tilos a böjti időszakban. Ennek oka abban keresendő, hogy a hal hidegvérű állat és teste nem hasonlít a melegvérűekre felépítésében.

5. Mi a nagyböjt színe?

A nagyböjt színe hagyományosan a lila. A lila liturgikus szín, a bűnbánatot, a készülődést jelképezi. A lila aztán a negyedik vasárnapon változik rózsaszínné, amely a nagyböjt közeledő végét jelképezi.

6. Böjtölhet-e egy vegetáriánus?

A kérdés fogósnak tűnhet, de van rá válasz. Természetesen böjtölhet, hiszen, bár nem eszik amúgy sem húst, saját magának találhat ki olyan megszorítást vagy szabályt étkezési szempontból, ami betartható. Ilyen lehet például a cukor elhagyása, de ha nem csak az ételekről van szó, akkor még az alkoholos italok mellőzése is.

7. Mit ettek a régmúlt emberei nagyböjtkor?

A paraszti konyha természetesen az egyszerű és olcsó ételeket preferálta a böjti időszakban. Ilyen volt például a cibereleves – a Dunántúlon keszőce – amely alapja a korpa volt. A nagy cserépedényben a korpát leforrázták és néhány napig erjedni engedték, majd ezzel az erjedt, savanyú, leszűrt lével készült a leves – melyet a korpáról lemertek. Érdekesség, hogy ezt a lét ecetpótlónak is használták, tehát savanyítottak is vele. A ciberelevesbe kerülhetett még tejfölös habarás, ecet, , fokhagyma és pirított kenyér is. Készítettek tejlevest is, amit akár édesen is fel lehetett adni az asztalra és szintén böjti levesnek számított, akárcsak a tésztafélék – például a mákos tészta.

8. Mit főzzünk ma nagyböjt idején?

Fogjuk fel úgy a nagyböjt időszakát, hogy kiváló lehetőséget kaptunk arra, hogy minél kreatívabban használjuk fel a növényeket konyhánkban. Számtalan remek alapanyagot ismerhetünk így meg, vagy fedezhetünk fel újra! Legyen az a bab, a csicsóka vagy az édeskömény – keressünk új lehetőségeket! A tavasz beköszöntével így egészségesebbek leszünk és tele leszünk energiával. Megéri.

Szólj hozzá

Minimum 4 karakter