Tavaszi kedvenc: a sóska

Nehézségi fok: 1

Gyerekként a birtokunkon imádtam a kaszálón sóskát keresni. Mára maradt a kerti verzió, amelyet a piacokon lehet megvenni, de nekem így is örök kedvenc marad. Képes lennék napokig csak sóskalevest, vagy sóskamártást enni.

A savanyú ízét magas oxálsav tartalma okozza, de emellett rengeteg vas, C-vitamin és minden más földi jó is van benne. A népi gyógyászatban a füves asszonyok úgy tartották nyilván, mint erős vértisztítót és vízhajtót, amelyet tavasszal adtak az embereknek.

Nagyanyámnál mindig sorba volt vetve és pár évente friss magot ültetett, mert azt mondta addigra elfáradnak a saját magok. Szigorúan az oldalsó leveleket szedtük le, a fiatal hajtásokat soha, így biztosítottuk, hogy 4-5 alkalommal is lehessen szedni. Úgy tartotta, hogy csak virágzásig lehet szedni, így a virágzás előtt a nagy részét visszavágta és a fagyasztóba tette el, télire.

Sóska

Erdélyben találkoztam először a sóska csorbával, nálunk itthon nem ettünk ilyet soha. Ez egy húsos leves volt, amelybe a hús mellé, petrezselymet, hagymát tettek, a végén a sóskát vastag csíkokra vágva és belecsurgattak tejföllel elkevert tojást. Különleges étel, amelynek lenne helye itthon is. Itthon az örök kedvenc persze a klasszikus sóskamártás: főtt tojással, főtt burgonyával.
Ennek számtalan elkészítési módja van, íme az, amit én a legjobban szeretek:

1.       A sóskát megmossuk, lecsepegtetjük, és széles csíkokra vágjuk.

2.       Vajat olvasztunk, majd a forró vajon átkeverjük a sóskát, amíg kicsit összeesik.

3.       A tejfölt, a tejjel és a keményítővel simára keverjük, és a sóskára öntjük. Felforraljuk, és már tálalhatjuk is.

4.       Betétként tehetünk bele buggyantott vagy főtt tojást, főtt burgonyát.

Részletek

Allergének

  • tej
  • glutén

Hozzávalók

  • 50 dkg friss sóska
  • 5 dkg vaj
  • 2 evőkanál keményítő
  • 4 dl tej
  • 175 g tejföl

Szólj hozzá

Minimum 4 karakter