Az ötvenedik nap – pünkösd ünnepe

A pünkösd ünnepe kifejezetten az egyik legszebb időszak: a nyár érkeztének ígéretével köszönt ránk. A hagyományosan keresztény ünnep a húsvét utáni hetedik vasárnapot és azt követő hétfőt teszi piros betűssé a naptárban. Mi pedig pihenünk, feltöltődünk és elolvassuk, miről is szól a pünkösd ünnepe és vannak-e pünkösdi ételeink.

Az ünnep eredete

Nevének eredete a görög ’pentekosztész’ azaz ’ötven’ szó, mely azt jelöli, hogy ez a nap eredetileg húsvéttól számítva az ötvenedik. A magyar ’pünkösd’ szó is a görögből származik. Maga a pünkösdi időszak egy hetet ölel fel.

Eredete egy ószövetségi zsidó ünnep, a törvényadás emléknapja és az új kenyér ünnepe. A keresztény világ ezen a napon a Szentlélek kiáradását ünnepli. A hagyomány szerint a Szentlélek, Jézus által ezen a napon áradt az apostolokra és ezzel új tartalommal töltötte meg a napot a keresztény hívek számára. Így teljesedik be a keresztény hagyományban a húsvéti misztérium, a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az egyház születésnapja.

Pünkösdi apostolok

A népi hagyományok

Elsőként a pünkösdi király választása, ami eszünkbe jut, ha erről az ünnepről esik szó. Népszokásunk eredete egészen a középkorig nyúlik vissza: a pünkösdi király a legügyesebb volt a legények között. Ő volt az, aki a különböző ügyességi játékokon legyőzte a többieket. A fényes győzelem után aztán ő lett a király – egy hétig, de akár egy éven át is. És hogy mivel járt a megtisztelő cím? Amíg ő viselte minden lagziba és mulatságba hivatalos volt, a kocsmában ingyen ihatott – ezt a közösség fizette. A pünkösdi királynak aztán párja is akadt, hiszen elterjedt szokás volt a pünkösdi királynéjárás. A királynét körbevitték a lányok a faluban, énekeltek, adományokat gyűjtöttek. A pünkösdi király és királyné megjelenhetett együtt is, akár lakodalmas menetként – ez volt maga a pünkösdölés. A menet aztán házról-házra járt és énekelve adományt gyűjtött. Megfigyelhető, hogy a pünkösdi hagyományokban keverednek a különböző vallási szokások, a keresztény és a pogány római elemek is. Fontos szereplői ennek az ünnepnek a virágok: a rózsa, a jázmin és a bodza. Ez kétségtelenül utalhat az ókori Róma májusi Floralia-ra, mely Flóra, a természet istennőjének ünnepe volt. A pünkösdi királyné fejét is virágkoszorú díszíti – így nyeri el méltó helyét az ókori Róma a keresztény pünkösdben.

Pünkösdi süti

Pünkösd asztala

A pünkösdi ételek sora a bőségről, a jólétről szól. Pünkösdkor elkezdődtek a nyári kinti munkálatok, a termékenységet, gazdagságot szimbolizáló ünnepen pedig sokféle hús került az asztalra.

A juhtenyésztő helyeken báránysült, birkapörkölt – avagy juh híján egészben sült szárnyas jószág, vagy rántott csirke. Ha már a termékenységnél tartunk: a tojás igen nagy szerepet játszik a pünkösdi asztalon. A tojás, mint szimbólum igen fontos volt ezen az ünnepen, sokféle tésztaétel készült. Egyetlen kritériumnak kellett megfelelnie: sok tojást tartalmazzon. Hát ha még túró is volt benne! A túró ugyanis igen népszerű volt ilyenkor – például töltelékként, lehetett így a sütemény rétes, batyu vagy akár bukta is. Persze ne feledkezzünk el a friss gyümölcsökről sem: a pünkösd süteményei eperrel és cseresznyével gazdagon kerültek asztalra.

Szólj hozzá

Minimum 4 karakter