A fagyosszentek – történet és hagyomány

Szervác, Pongrác és Bonifác a hagyomány szerint a fagyosszentek. Ezek a napok így május közepén, egészen pontosan 12-14. között követik egymást a naptárban. Nem túl bizalomgerjesztő azzal a köztudatba kerülni, hogy megdermesztjük a májusi természetet. De kik voltak ezek a szentek és mit keresnek a magyar néphagyományban?

A fagyosszentekről röviden

A történeti hagyomány szerint a Krisztus utáni 3-4. században élt három férfi, akik mártírhalált haltak a keresztény hitért. Szent Szervác eredetileg püspök volt, Szent Pongrác és Bonifác pedig keresztényi hitre térve védelmezték azt, halálukig. A három mártír halálának napja lett a nevük napja a naptárban.

Nálunk a néphagyomány teremtett összefüggést a szentek és a májusi fagy között. Éppen ezért magyar szenteknek is nevezik ezt a három szentet – utalva itt a magyar néphagyományban betöltött szerepükre. Az egyik legenda szerint Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Pongrác kánikulában a saját subájában fagyott meg, Bonifácot pedig agyoncsípték a szúnyogok. Ezek az elég peches halálokok azok, amik miatt haragszanak ránk ezek a szentek és visszajárnak tönkretenni a termést májusban. Létezik az a vélekedés is, hogy jóságos szentek, és megjósolják nekünk az időjárás további alakulását.

Fagyosszentek - Bonifác

Népi megfigyelés és tudomány

A történet alapja minden bizonnyal a népi megfigyelés. Az időjárás és annak változása mindig nagyon fontos volt, sőt, elsődleges fontossággal volt a földből élők életében. Nem volt nyilván mindegy, hogyan alakul, hiszen befolyásolta a család, a közösség sorsát, életét. Éppen ezért megpróbáltak törvényszerűségeket, ciklusokat keresni – így jöhettek rá arra, hogy május elején-közepén még visszatér a hideg néhány napig, hajnalban. Ez aztán kárt tehet a gyümölcsfákban, a veteményben. Így alakulhatott ki a szokás, hogy a fagyot nem tűrő kerti zöldségek egy része – uborka, bab, paradicsom – a májusi fagyok után került kiültetésre.

A tudományos magyarázat, melyet nyilván nem ismertek eleink az, hogy május elején betörnek a Kárpát-medencébe sarkvidéki hideg légtömegek.

Meg kell, hogy állapítsuk, hogy gazdálkodó apáink és anyáink igen gyakorlatiasan álltak a mindennapokhoz. Tudományos ismeretek híján tették ezt, hiszen meg kellett tanulniuk együtt élni a természettel, környezetükkel.

Sokat tanulhatnánk tőlük – legyen ez a fagyosszentek zárszava.

Szólj hozzá

Minimum 4 karakter