Sárkányölő Szent György és a tavasz kezdete

A cím mondjuk nem annyira igaz, így 2018-ban – hiszen sokkal inkább nyárias az idő, mint tavaszi, meg kell hagyni. Muszáj azonban elfogadnunk, hogy Szent György hagyománya és a naphoz kapcsolódó szokások a tavaszhoz kötődtek, az új kezdetéhez. Mit kell tudnunk erről a szentről, akinek szobra szilárdan ül lova nyergében majdnem minden európai ország egyik nagyvárosában, és éppen ledöfi a sárkányt?

Szent György élete

Előkelő család leszármazottjaként látta meg a napvilágot, a római birodalomban, a harmadik században, Kappadókiában. A fiatalember előtt fényes jövő állt, kiválóan forgatta a kardot, így katona lett. Magas pozícióba jutott és híven szolgálta a császárt. Az ígéretes karrier azonban derékba tört: a keresztények üldözését megtagadta és a császár ellen fordult. Ennek következményeként 303-ban kivégezték. Szentté avatták, egyike azon katonaszenteknek, akit a legtöbb egyház elfogad. A világon számos földrajzi hely őrzi nevét – gondoljunk csak a Szent György-hegyre a Balatonnál, de sok település elnevezésében is visszaköszön (Szentgyörgyvölgy például).

Szent György sok ország és város védőszentje is, így Angliáé, Portugáliáé vagy Szerbiáé – ha városokat akarunk említeni, akkor Moszkva, London vagy Freiburg is szóba jöhet.

A szentet sok művészi alkotáson ábrázolták, rengeteg szobor készült róla, festmények is akadnak szép számmal. A hagyomány szerint megölt egy sárkányt is, természetesen egy szűz (vagy királylány?) kiszabadítása mellett. Ez ihlette a Sárkányölő Szent György szobrát, mely számos variációban megtalálható Európa-szerte. Talán az egyik leghíresebb a Kolozsvári testvérek alkotása, a tizennegyedik századból.

A már említett országokon, városokon kívül ő a lovagok, lovas katonák, vándorlegények, fegyverkovácsok és cserkészek patrónusa is.

nyáj

A népi hagyományok

Szent György napja pásztorünnep – ez a tradíció is római eredetű. A hagyomány szerint Európa nagy részén ezen a napon hajtották ki először az állatokat a legelőre. Fontos részét képezte a hagyománynak, hogy az állatokat füstön keresztül hajtották, hogy az ártó szellemektől megtisztuljanak. Fontos eleme volt ennek a mozzanatnak az az ág is, amellyel hajtották az állatokat. Ez utóbbiak ellen védekeztek úgy is, hogy az ajtókra, kapukra tüskés ágakat tettek. Általában ezen a napon vetettek kukoricát, babot és uborkát.

Ez a nap fontos volt némi varázslás foganatosítása miatt is. Ezért például harmatot szedtek köténybe hajnalban és a harmatos kötényt dézsába csavarták. Úgy vélték, hogy ha ezt teszik sok vaj lesz abban az esztendőben.

Napjainkban Szent György napján vásárokat, rendezvényeket, versenyeket, gasztronómiai eseményeket is rendeznek. Méltó módon köszönthetjük tehát a tavaszt – még akkor is, ha egyből nyár lett belőle. 🙂

Szólj hozzá

Minimum 4 karakter