Egy trendi jelenség a tavaszi asztalon: a medvehagyma térhódítása

Javítsuk is gyorsan ki magunkat: a medvehagyma ugyanis nem valami újdonság, ne is gondoljunk erre. Tény azonban, hogy megjelenése igen látványos volt, az utóbbi időben: a tavaszi piacok és konyháink egyik meghatározó növénye lett. Lássuk csak, mit kell tudnunk róla!

Miért medve ez a hagyma?

Nos, a helyzet az, hogy ez meglepően egyszerű. Igen, a medvék is előszeretettel fogyasztják, innen kapta a nevét. A barna medvék csemegéző kedve a vaddisznókra is átragadt, így akár más is lehetne a neve, de maradjunk csak a medvéknél.

Sokféle néven ismerik országszerte: kígyóhagyma, vadfokhagyma, selyemi hagyma, poroszhagyma – ha ezeket halljuk, akkor is a medvehagymáról van szó.

Hol találjuk?

A medvehagyma egész Európában elterjedt növény. Levele erős fokhagymaillatú. Főleg árnyas, nedves erdőkben érzi jól magát, április-május folyamán virágzik. Hazánkban főleg gyertyános, tölgyes vagy bükkös erdők talaján jelenik meg tömegesen a Mecsekben például, de a Gerecsén illetve a Zselicben is. Orfű környéke az egyik legismertebb medvehagyma-lelőhely – itt fesztiválja is van már. Népszerűsége tehát igencsak megnőtt az elmúlt években. Mondhatjuk azt is, hogy újra felfedeztük magunknak a medvehagymát.

Medvehagyma

Mire vigyázzunk?

Leveleit virágzás előtt gyűjtsük, hagymáját is felhasználhatjuk – mégpedig a fokhagymával azonos módon. Fontos, hogy összetéveszthető a hasonló körülmények között élő májusi gyöngyvirággal. Nagyon vigyázzunk, mert a gyöngyvirág súlyosan mérgező! A legfontosabb különbség, hogy a medvehagyma nagyon erősen fokhagyma illatú, míg a gyöngyvirág levelei nem azok – valamint jóval kisebbek is. Hasonló növény még az őszi kikerics, amivel össze szokták téveszteni. A szintén mérgező kikerics azonban nem árnyas erdőkben, sokkal inkább napfényes mezőkön, réteken nő – figyeljünk tehát arra, hogy mezőn nem lehet medvehagymát szedni!

Hogyan használjuk?

A medvehagymát elsősorban frissen szokás felhasználni, hiszen akkor a legfinomabb. Erre azonban jól láthatóan csak tavasszal nyílik lehetőség. Lehet szárítani és fagyasztani, de így korántsem olyan intenzív és harsány, mint a friss változat. A konyhai felhasználása igen sokféle lehet: süthetjük pogácsába, készíthetünk belőle levest, mártást, ízesíthetjük vele húsételeinket, burgonyás ételeinket. A spenóthoz hasonló főzelék is készíthető belőle. De nem muszáj főzni vele, nyersen is fogyasztható szendvicsben vagy akár salátába is keverhető. Igen intenzív íze jól harmonizál egy saláta többi hozzávalójával, az igazi „zöld” íz elérése okán – így tavasszal.

Szólj hozzá

Minimum 4 karakter