A spárga három oldalról

Ilyenkor tavasszal – végre, hogy odáig jutottunk, hogy így kezdünk egy mondatot – egyike a legjobb elfoglaltságoknak kimenni a piacra. Újra találkozhatunk ilyenkor a télen már csaknem elfeledett idényzöldségekkel, melyek konyhánkba az új évszak ígéretét csempészik. A téli, tartalmasabb, nehezebb ételek után a megújulást hozzák asztalunkra, étrendünkbe. Érdemes velük kísérletezni, vagy ha még nem ismertük közelebbről, akkor szorosabb barátságot kötni. Kezdjük talán a spárgával – vajon mit kell tudnunk erről a növényről?

Egy kis történelem

A magyar nyelvterületen csirágként vagy nyúlárnyékként is ismert zöldség Európa csaknem egészén megterem – egyes helyeken akár már március végétől másutt egészen júniusig bezárólag. Hazánkban jellemzően május első hététől körülbelül egy hónapig terem. Mondanunk sem kell, hogy az ókorig is visszanyúlhatunk, ha a spárgáról beszélünk. A mostanában egyre népszerűbb növényt szívesen fogyasztották már a rómaiak is – alapvetően Rómában kezdték el ételként is fogyasztani. Apicius híres szakácskönyvében is vannak spárgából készült ételek. A latin neve is igen szép: ’asparagus’, mely a görög ’aszpharagosz’ból ered, jelentése ’rügy, hajtás’. De ne legyünk igazságtalanok: ebben az esetben az ókori Kína és Egyiptom azok a birodalmak, ahol már ismerték és használták is a növényt – mégpedig gyógyító hatásai miatt. A középkori Európában alapvetően a társadalom felsőbb rétegei engedhették meg maguknak a spárga fogyasztását. Érdekes, hogy gyógyító hatása is ismert maradt amellett, hogy a főúri asztalokra került – a 16. századtól termesztették is. A spárga széles körben a huszadik században terjedt el a világon, ekkor került mindennapi ételként az asztalokra. Európában Németország a legfőbb spárgafogyasztó.

Spárga

A gyógyító spárga

Ha már szó esett arról, hogy a különböző történelmi korok tisztelték gyógyító hatása miatt, nézzük csak meg, mire hat jótékonyan a spárga. Az ókori Kína orvosai ajánlották a spárgát hurutos megbetegedések, hólyagproblémák és fekélyek kezelésére is. Az ókori Dioszkoridész, híres görög katonaorvos a sárgaság ellen is hatékonynak tartotta – ez a meggyőződés egészen a 19. századig tartotta magát. Az ókori Rómában porított gyökerét fogfájásra is ajánlották. Az biztos, hogy enyhe vízhajtó hatással bír, sőt, még vesekő ellen is alkalmazták régebben. Minimális a szénhidrát tartalma, magas a víztartalma, gazdag rostban, ásványi anyagban és vitaminokban is. Magas aszparginsav tartalommal bír, mely segíti az idegrendszer egészséges működését. A vitaminok közül ki kell emelnünk az A-, B1-, B2- és C- és E-vitamint, és a folsavat is, melyben szintén igen gazdag. Magas a kálium-, foszfor- és vastartalma, sőt magnéziumból is van benne jócskán.

Spárgák

Együnk spárgát!

Azok közé a növények közé tartozik, melyet nyersen is bátran fogyaszthatunk. Ez bármelyik fajta spárgára igaz: a fehér, a lila és a zöld spárgára is. Na de miben is különböznek ezek a fajták egymástól? A fehér spárga a föld alatt, a lila, részben a föld fölött, a zöld pedig teljes egészében a föld felett fejlődik ki. A fehéret meg kell hámozni, teljes egészében, a lilának és a zöldnek az alsó részét kell vékonyan meghámozni. Mikor friss a spárga? Elárulunk egy trükköt: ha a piacon óvatosan a körmünket belenyomjuk a sípba és roppanó hangot hallunk, biztosak lehetünk abban, hogy a növény friss.

Együk nyersen is! Egészen vékonyra szelve (akár egy hámozóval) némi vinaigrette-vel csodálatos saláta készül belőle. És persze ott van a spárgakrémleves, a klasszikus – ne tegyünk bele lisztet, sűrítsük burgonyával! De ne feledkezzünk meg a sült spárgáról sem: hollandi mártással leöntve vagy egy vékony, minőségi sonkával körbetekerve és átsütve könnyű ebéd vagy vacsora. Sőt, akár vendégváró is lehet. Kísérletezzünk bátran a spárgával! Fejedelmi növény és amint láthattuk, egészséges is.

Szólj hozzá

Minimum 4 karakter