Itt a farsang, áll a bál!

A karácsony utáni időszak sosem egyszerű. Az ünnepek után nem könnyű visszarázódni a hétköznapok szürkeségébe, a hideg, borús vagy éppen havas január a korai sötétedéssel nem tűnik vidám korszaknak. Szerencse, hogy a népi hagyományok tesznek arról, hogy más szemüvegen keresztül is nézhessük ezt az időszakot: vízkeresztkor, azaz január hatodikán kezdődik a farsang időszaka, amely hamvazószerdáig tart.

Eredete

A farsang ’faseln’ (fecsegni) szóból ered, mely a középkori német polgárság hagyományaira utal. Latin nyelvterületen a ’carnaval’  (a hús elhagyása) szó használatos, – gondoljunk csak Velencére! Az ókori rómaiak is tartották, ők Saturnaliának hívták a tavaszváró, mulatozós ünnepet – sejthető volt, hogy ők nem maradhattak ebből ki.

Magyarországon a népi hagyományokban a német mellett felfedezhetünk itáliai hatást is – gondoljunk csak az Anjouk vagy Mátyás udvarára.

Sokféle hagyomány, szokás lelhető fel ebben a hosszú – vízkereszttől hamvazószerdáig tartó – időszakban. A fő motívum a tél búcsúztatásának ünnepe, bálokkal, maszkákkal, vigassággal. Egész Európa ünnepel farsangkor – lássuk az itthoni hagyományokat!

Farsangvasárnap, húshagyó kedd és hamvazószerda

A farsang fontos időszak volt, hiszen hagyományosan ekkor volt ajánlatos párt választani: a húsvéti böjtig volt erre lehetőség. Akinek ez nem sikerült egy évig várnia kellett: ez a fő témája Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya, vagyis a dámák diadala a Fársángon című művének is. A falvakban ilyenkor a legények szervezték a bálokat. A lányok bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki azt a kalapjára tűzte, ha a válasz pozitív volt. A bokréta – ha a dolgok szerencsésen alakultak – farsangvasárnap került a legény kalapjára. Ez a farsang utolsó vasárnapja volt, amit neveztek csonthagyóvasárnapnak, ötvenedvasárnapnak, sonkahagyóvasárnapnak – sokféleképpen. Ezen a vasárnapon égetik el például még napjainkban is Mohácson, a híres busójáráson a telet jelképező bábut nagy vigasság közepette. Az eredetileg sokác népszokás mára ezreket megmozgató rendezvénysorozattá alakult a dél-dunántúli városban.

A farsangvasárnapot követő húshagyó kedd, a böjt kezdetét hivatott jelezni, amely egészen húsvétig tartott. Húshagyó kedd egész Európában elterjedt szokása Konc (Csont, Sódar) király és Cibere (Cibre) vajda párviadala volt. Az Erdélyben például szalmabábukkal eljátszott viadalban a böjtös ételeket képviselő Cibere vajda végül legyőzte a húsos ételeket jelképező Konc királyt. Kezdődhetett a böjt.

A farsangi asztal – a fánk dicsérete

Előtte azonban még térjünk vissza a farsang ételeihez! Sokféle fánk létezik, a világ országaiban sok névvel és többféle változatban. Nekünk, magyaroknak nyilván a farsangi fánk, mint ennek az időszaknak az emblematikus étele az első, ami az eszünkbe jut. Emlékeimben él egy olyan farsang, amikor édesanyám teljesen kétségbeesve nézegette a fánk szalagját és nagyon nem volt elégedett az eredménnyel. Hát igen, a szalagos farsangi fánk elkészítése igazi művészet azt gondolom. Gyermekkoromban úgy tűnt, hogy a régi falusi asszonyok minden erőfeszítés nélkül sütötték az óriás, szalagos párnaszerű csodákat. Sok mindenre kell figyelni: a hőmérséklet, a kelesztési idő, a liszt minősége, a kidolgozás.  Az eredmény azonban mindenért kárpótol: a magától megforduló, szinte súly nélküli aranybarna párna, fehér szalaggal és házi baracklekvárral…

A másik kedvenc a csöröge, a fura alakú inkább ropogós csoda, amit derelyeszaggatóval formáztak, és ezután sütöttek ki. Fogyasztották porcukorral, de lekvárral is.

Nemcsak fánk volt persze: a farsangi asztal igen bőségesen meg volt pakolva. Húsos, egytálételnek is beillő levesek – korhelyleves, ragulevesek, becsinált levesek – szárnyasból, sertésből készülő sültek, édességek – sokféle finomság a böjt előtt. A fánk mellett még szólnék a hájas süteményekről: a disznóhájat ebben az időszakban könnyű volt beszerezni, ezért készültek a hájas finomságok sokféleképpen a farsangi időszakban.

Így a böjti időszak előtt vidáman lehetett jókat enni és inni, mulatságba menni és házasodni, álarcot húzni és telet búcsúztatni – kinek mi állt közelebb a szívéhez.

Szólj hozzá

Minimum 4 karakter