Sárgarépa: az első számú gyökérzöldség

A gyökérzöldségek konyhánk alapvető nyersanyagai. Mielőtt azt gondolnánk, hogy minden, amit a föld alól szedünk ki, gyökérzöldség, tisztázzuk a fogalmat: a korrekt meghatározás szerint minden olyan növényi gyökér ide tartozik, ami zöldségként fogyasztható. Ezek a valódi gyökerek és a gyökérgumók. Jó tudni, hogy a gumók például nem sorolhatók közéjük – így a burgonya vagy a csicsóka sem.

A kertünkben termő vagy a zöldségesnél beszerezhető gyökérzöldségek az alábbiak: valódi gyökér a zellergumó, a cékla, a sárgarépa, a pasztinák (másik nevén paszternák), a petrezselyemgyökér (vagyis a fehérrépa), a retek, a feketegyökér. A két legismertebb gumós gyökér pedig az édesburgonya és a tápióka. A gyökérzöldségek nemcsak egészségesek és finomak, de viszonylag olcsók is, és egész évben elérhetők.

A sárgarépát nem kell külön bemutatni, viszont az egy érdekes tény az, hogy eredetileg minden más színben gyakrabban fordult elő, mint narancssárgában. A zöldség története amúgy több mint 5000 éves múltra tekint vissza, Ázsiából arab kereskedők révén jutott el Afrikába és Európába. Egészen a 16. századig fehér, citromsárga, vöröses és lilás színvariációkban létezett, mígnem holland kertészek valamikor az 1500-as évek közepén addig kísérleteztek a magasabb béta-karotin tartalmú fajtákkal, mígnem létrejött a ma ismert és legelterjedtebb narancssárga répaszín. De ne keressünk egészségtudatos és tudományos magyarázatot ott, ahol nincs: a narancssárga szín ebben az esetben a holland nemzeti büszkeséget volt hivatott hirdetni a jól ismert „oranje” árnyalattal.

Manapság éppen a másfajta színek számítanak ritkaságnak, ezért ha piacon látunk lila, citromsárga, vöröses, esetleg fehér (igen, nem tévedés) sárgarépát, mindenképp érdemes venni belőlük, mert nemcsak új ízeket és aromákat fedezhetünk fel a segítségükkel, de látványos fogásokat is készíthetünk belőlük.

A sárgarépa számtalan jó tulajdonsága közül a legismertebb a karotin tartalma. Vásárláskor arra figyeljünk, hogy minél élénkebb narancssárga a színe, annál több benne a béta-karotin, ami nem más, mint az A-vitamin provitaminja. A szervezetünk béta-karotinból megfelelő mennyiségű A-vitamint tud előállítani, a felesleget pedig raktározza. Az A-vitaminra első sorban a szemünk egészsége miatt van szükségünk. Figyeljünk arra, hogy a karotintartalmú répát mindig valamilyen zsiradékkal együtt fogyasszuk, mert az elővitamin csak így hasznosul, az A-vitamin pedig zsírban oldódó vitamin. A sárgarépa magas rosttartalmú, káliumban, kalciumban, nátriumban, foszforban, magnéziumban és vasban is gazdag. Vértisztító, bőrápoló és savtalanító hatása miatt is fontos alapanyag.
A konyhában számtalan módon felhasználhatjuk. Sütve, főzve, levesbetétnek vagy önálló levesként. Köretnek, pürésítve vagy párolva. Salátába vagy mártogatós mellé nyersen, savanyítva ecetesen. A zöldségeket elvből elutasító gyerekek megtévesztésének (ilyenkor ugye a cél szentesíti az eszközt) egyik legjobb módja, ha kevés sárgarépát főzünk például a bolognai mártásba, esetleg reszelt sárgarépát gyúrunk a datolyás-csokoládés energiagolyókba, hogy az ellenállhatatlan sárgarépatortáról és narancsos-sárgarépás muffinról már ne is beszéljünk.

Szólj hozzá

Minimum 4 karakter